Azt általában mindenki tudja, hogy a forgalom irányításának egyik lehetséges módját a rendőri karjelzések jelentik. S ez igen hasznos lehet akkor, ha például egy forgalmas útkereszteződésben mondják fel a jelzőlámpák a szolgálatot. Viszont ilyenkor ébredünk rá járművezetőként és gyalogosként egyaránt, hogy mennyire elszoktunk már a forgalomirányításnak ettől a módjától.

Ezért hasznos lehet, ha néhány mondatban összefoglaljuk a valamennyi közlekedő számára alapvető fontosságú ismereteket a rendőri forgalomirányítás terén:

  1. A rendőri forgalomirányítás tekintetében elsődlegesen fontos a forgalomirányító rendőr testhelyzete. Az, hogy a rendőr kinyújtja-e a karját forgalomirányítás közben, vagy sem, gyakorlatilag másodlagos. Az elsődleges az, hogy a rendőri testhelyzet a vállával párhuzamos irányból érkezők részére – minden irányba való továbbhaladás tekintetében – szabad utat, míg a rendőr vállára merőleges irányból érkezőknek továbbhaladási tilalmat jelez. Vagyis az előbbi testhelyzet a forgalomirányító fényjelző készülék „teli” zöld jelzésének, míg az utóbbi testhelyzet a piros jelzésnek felel meg.
    Rendőri karjelzések
  2. Fontos, hogy a rendőri testhelyzet előbbi esetei nem csak a járművezetőkre, hanem a gyalogosokra is vonatkoznak. Tehát a gyalogos csak azon a gyalogos-átkelőhelyen haladhat át, amelyik a rendőr vállával párhuzamos. Gyalogos-átkelőhely hiányában a járda meghosszabbított vonalát kell összevetni a rendőri testhelyzettel.
  3. A rendőr függőlegesen felemelt karja a forgalom irányának megváltozását jelenti. Vagyis aki eddig a rendőr vállával párhuzamos irányból érkezett, az – amennyiben hirtelen fékezés nélkül meg tud állni – az útkereszteződésbe már nem hajthat be (a forgalomirányító fényjelző készülék sárga jelzésének megfelelően), az útkereszteződésben bent lévőknek pedig az útkereszteződést mielőbb el kell hagyniuk. Akik pedig eddig a rendőr vállára merőleges irányból érkezvén vártak a szabad jelzésre, azok felkészülhetnek az indulásra (a forgalomirányító fényjelző készülék piros-sárga jelzésének megfelelően)
  4. Ha a rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, akkor ezzel a jobbról érkezőknek – függetlenül a testhelyzettől – továbbhaladási tilalmat jelez. A bal oldala felől érkezőknek – továbbhaladási iránytól függetlenül – ez a testhelyzet szabad utat jelez azzal, hogy a balra kanyarodni szándékozók a rendőr előtt kanyarodhatnak balra.
  5.  Ha a rendőr jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról érkezők felé fordítja, akkor a rendőr jobb oldala felől érkezőknek – a továbbhaladási iránytól függetlenül – ez a testhelyzet szabad utat jelez azzal, hogy a balra kanyarodni szándékozók a rendőr mögött kanyarodhatnak balra. A rendőr feléjük fordított bal tenyere a balról érkezőknek – függetlenül a rendőr testhelyzetétől – továbbhaladási tilalmat jelez.
  6. Ha a rendőr a kinyújtott karjával maga felé int, akkor ezzel a testhelyzetéből adódó szabad jelzés szerint közlekedő számára a sebesség növelésére, ha pedig a kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, akkor ugyanezen szabad jelzés szerint közlekedő számára a sebesség csökkentésére ad utasítást.