2016. június

eduKRESZ – a közlekedési képzések e-learning tananyaga         info@edukresz.hu

Kérdés: Szabályos-e, ha kerékpárjával a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen halad át az úttesten?

  1. Igen.
  2. Nem.
  3. Igen, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen nem közlekednek gyalogosok.
  4. Igen, ha a kerékpárosok egymás mögött, egy sorban közlekednek.

 

Megoldás: 2. Nem.

Indoklás: Mindannyian tapasztaltuk már azt a jelenséget, amikor a kerékpáros – a gyalogosok között, a gyalogosokkal együtt – a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen haladt át az úttesten, nem kis veszélyhelyzetet teremtvén ezzel a szűkebb környezetében. Ebben a témában sok fórumon zajlott már eszmecsere, sokan fejtették ki véleményüket ezen áthaladás szabályosságát illetően.

Nos, a témára vonatkozó tisztánlátás okán nézzünk kicsit körül a vonatkozó jogszabályok sűrűjében:

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 25. § (2) bekezdése értelmében a kerékpár jármű, mégpedig olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti [KRESZ 1. számú függelék II. r/1) pontja]. Ha pedig a kerékpár jármű, akkor – szintén a KRESZ vonatkozó szabályainak megfelelően – ezzel a járművel az úttesten, annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni [KRESZ 25. § (2)].

A KRESZ 54. § (1) bekezdése az előzőeket kiegészítve az alábbiakat tartalmazza:

„Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.”

Tekintettel arra, hogy – jelen jogszabályi értelmezésünk címében szereplő témájára utalván – a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez általában járda is vezet, ezért nézzük meg a járda használatának jogszabályi környezetét. A járda – a KRESZ 1. számú függelék I. b) pontja értelmében:

„az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más hasonló módon elhatárolt – része.”

Tehát kifejezetten a gyalogosok közlekedésére szolgál a járda. Ennek okán most idézzük fel, hogy a KRESZ kiket tekint gyalogosoknak. A KRESZ 1. számú függelék II. a) pontja értelmében gyalogosnak minősülnek – a gyalog közlekedő személyeken túl – a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes székkel és a gépi meghajtású kerekes székkel (ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes), továbbá a gyermekkocsival és a talicskával közlekedő személyek. Ugyancsak gyalogosnak minősülnek – noha indirekt megfogalmazásból eredően ugyan – a segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személyek is. Mindebből következően tehát az előzőekben felsoroltak jogosultak a járdán való közlekedésre.

A KRESZ azonban a gyalogosok közlekedése mellett – kivételként említvén – ad néhány engedményt a járdán való közlekedés jogosítottjai tekintetében:

  • olyan jármű részére, amely az út vagy közmű építését, tisztítását, fenntartását végzi [KRESZ 50. § (2) c)],
  • olyan jármű részére, amely a települési hulladék összegyűjtését végzi [KRESZ 50. § (2) c)],
  • kerékpáros részére a lakott területen lévő olyan út járdáján, amely út kerékpár közlekedésére alkalmatlan [KRESZ 54. § (2)],
  • 12. életévét be nem töltött kerékpáros részére főútvonal járdáján [KRESZ 54. § (2)].

Tehát a jogalkotó az előzőekben megfogalmazott esetekben engedélyezi a kerékpáros járdán való közlekedését, azonban hangsúlyozni kell, hogy a kerékpáros ettől az engedménytől még nem vált gyalogossá, hanem egyszerűen csak engedéllyel rendelkezik a járdán való közlekedésre. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a KRESZ meghatároz jogosultságokat és kivételeket egyaránt. Ebből következően tehát ott, ahol a kivételek között szerepel a kerékpárosok járdán való közlekedésének engedélyezése, nem jelenthető ki, hogy ezzel az engedménnyel egyúttal a kerékpárosok kijelölt gyalogos-átkelőhelyen való áthaladása is engedélyezett lenne.

Noha a KRESZ szó szerint nem tartalmazza, hogy a kerékpáros nem haladhat át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, azonban – túl a tárgyi megkérdőjelezhetetlenségen – a jogalkotó azon szándéka, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen kik közlekedhetnek, az alábbi KRESZ előírásokból is egyértelműen levezethető:

  • KRESZ 8. § (2) A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék fényjelzéseinek a jelentése:
  • a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;

b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni;

c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.

Vagyis abban az esetben, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalmát fényjelző készülék biztosítja, akkor a fényjelző készülék jelzései a gyalogosokra vonatkoznak. Itt a jogalkotó elég pontos definícióval szolgál: a gyalogosok részére bír jelentéssel a fényjelző készülék jelzése. A kerékpáros – a fentiekben leírtak alapján – nem gyalogos.

  • KRESZ 8. § (3) Ha a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, akkor az említett fényjelző készülék fényjelzéseiből adódó rendelkezések – értelemszerűen – az úttestet keresztező kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.

Vagyis amennyiben a forgalom szervezője a kerékpárutat a kijelölt gyalogos-átkelőhely mellett vezeti át az úttesten, akkor azt egyrészt a kijelölt gyalogos-átkelőhelytől elkülönítve, valamint erre vonatkozó fényjelző készülékkel köteles jelezni.

  • KRESZ 43. § (1) Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni.

Vagyis a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó kerékpáros nem élvezi az említett elsőbbséget. Akkor hogyan történik a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladók szelektálása? Van, aki elsőbbséget élvez és van, aki nem? Ugye ez jogi nonszensz lenne?

A KRESZ szövegkörnyezetéből egyértelműen kiderül, ha a jogalkotó csak a gyalogosok tekintetében fogalmaz (pl. „Gyalogút”, „Gyalogos övezet”), vagy a gyalogosok és kerékpárosok tekintetében egyaránt (pl. „Gyalog- és kerékpárút”, „Gyalogos és kerékpáros övezet”). Ezen logikai analógia alapján azon esetben, ha a jogalkotó a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a kerékpárosok áthaladását is engedélyezni kívánta volna, akkor a „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” helyett „Kijelölt gyalogos és kerékpáros átkelőhely” definíció került volna a jogszabályi szövegkörnyezetbe.

Összegezvén tehát a fent leírtakat. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen csak a gyalogosok haladhatnak át az úttesten. Abban az esetben, ha a kerékpárosok közlekedése a járdán megengedett, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez érve a kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és csak a gyalogosokra vonatkozó szabályok szerint, csak gyalogosi minőségben haladhat át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. Ezt minden kerékpárosnak tudnia kell és közlekedése során be kell tartania. A saját és mindannyiunk biztonsága érdekében.

Mentés

Log in

Forgot your details?